Kurbli Filmklub: Robert Altman-Buffalo Bill és az indiánok

Szabadka/2022.11.29.

Robert Altman: Buffalo Bill és az indiánok (Buffalo Bill and the Indians), 1976, amerikai western szatíra, 123 perc

Buffalo Bill és az indiánok, avagy Ülő Bika történelemleckéje

Az amerikai független filmalkotó Robert Altman legnevesebb, Nashvill című gigantikus társadalmi tablója után, 1976-ban elkészíti Paul Newman főszereplésével az amerikai mítoszok őseredetijének, a vadnyugat sokat manipulált legendájának a rombolását. A zsánerben alkotó Amerika kritikus Altman, legfőbb kézjegyei a cselekmény „fellazítása” az elbeszélésben és a hangsáv sokoldalú potenciájának kreatív használata. Például az elemi képbeállításban elhangzott párbeszédek polifóniájának hangsúlyozása, azaz a „párhuzamosan szónokló szereplők és az átfedő dialógok” nagyban fokozzák a film valóságosságát. Erre a sajátosan szenzibilis valóságkoncepcióra pedig szüksége is van egy olyan történelmi perspektívájú filmnek, amelynek talán legkifejezőbb üzenete az, hogy a történelemhamisítás az emberiség legnagyobb show biznisze.

Altman egyik legradikálisabb, klasszikus elbeszélésmódban készített Buffalo Bill-je „már alapkoncepciójában is erőteljesen szubverzív: olyan vadnyugati filmről van szó, amely utazó cirkuszként, vásári mutatványként gondolja újra a westernt. A cselekmény ugyanis Buffalo Bill egykor valóban létező vadnyugati show-járól mesél, ugyanakkor az elbeszélés (a korabeli ceremóniamestereket idéző narráció és a nézőnek címzett feliratok révén) már a nyitányban jelzi, hogy a film maga is egy történeti rekonstrukció …” (Nagy V. Gergő) Altman filmje nemcsak a westernt és hősét a győztes revolveres cowboyt deheroizálja, hanem, mint előző alkotásaiban is (pl. MASH, 1970), Altman zavarba ejtő szatírát készít az amerikaiak civilizáltságából és kineveti a hazug történelemhamisítókat és pénzéhes önjelölt pojácaként ábrázolja az eredetmítosz újrateremtésének egyik legnagyobb éllovasává avanzsált prémvadász, pisztolyhős és indiánölő William Codyt, alias Buffalo Billt. 

„Altman ironikus-szatirikus – s erősen anakronisztikus – filmje nem a vadnyugatról szól, hanem a mai Amerika tudatáról. … az öncsalás, a történelmi showbiz kezdeteinek” kíméletlenül szenvtelen vizsgálatáról. (Szász Imre) „Miként a Nashville esetében a country-főváros, úgy a Buffalo Bill-ben ez a mítoszgyártó társulat jelenti a központi metaforát, amely nem csupán az amerikai társadalom reflexeiről (az indiánokat néha feketék alakítják) vagy a szórakoztatóipar és a hollywoodi filmkészítés természetéről beszél, de egyúttal lejárt szavatosságú hamisítványként, önámító konstrukcióként leplezi le a pionírmítoszt és az amerikai történeti tudatot. Az önnön legendájába habarodott Buffalo Bill az elnyomott bűntudat ágenseként feltűnő »sziú törzsfőnökkel« Ülő Bikával keveredik konfliktusba …” (Nagy V. Gergő)

Szász Csongor